A legtöbb affiliate marketingszakember általában a jól bevált gyakorlatot követi. Ez alapjában véve a következőt jelenti:
1. Találj egy terméket
2. Építs egy weboldalt
3. Generálj forgalmat
4. Számold a pénzt
Ez viszonylag egyszerű és nagyszerű, no de lehet-e ennél tovább lépni? A régi képletek a megszokott eredményeket hozzák, de a célpiacok alapvető ismerete nélkül ugyanakkor több potenciális klienstől is eleshetünk.
Vegyünk egy példát. Tegyük fel, hogy jól ismerjük a célközönségünket és erre meg is merünk esküdni. Legyen, mondjuk egy egyedi tervezésű táskákat ismertető blogunk. A kézitáskákért minden nő rajong és ráadásul szinte minden sarkon kapható. Nagyszerű. Talán könnyelműen ki is jelenthetjük, hogy ismerjük a célpiacot és a demográfiai tényezőket. A célközönségünk tehát a 16-36 év közötti nők, így a bevált gyakorlat szerint kulcsszavak után fogunk nézni. És itt az első vízválasztó. Bár a hagyományos megoldások általában jól működnek, a potenciális vásárlók jó részén nem találunk fogást ezzel a módszerrel. A lényeg az, hogy ha a legnagyobb profitot akarjuk kihozni blogunkból, akkor nekünk kell irányítanunk a látogatókat, mégpedig oly módon, hogy végig azt higgyék, hogy ők hozzák meg a helyes döntést, miközben mi csupán a tényeket tárjuk fel számukra és meghagyjuk számukra a döntés szabadságát, pedig valójában végig mi irányítunk. Ez az a pont, ahol az affiliate marketing találkozik a hatásmarketinggel.
De mit jelent valójában a hatásmarketing? Amikor olyan technikákat alkalmazunk, amelyekkel hatást próbálunk gyakorolni a látogatókra (pl. “vedd meg”, “kattints ide”), de ahelyett, hogy a látogatót a piros ajtó felé toloncolnánk a kék helyett de nem ám úgy, hogy a piros ajtóról elmondjuk, hogy ez az, amire mindig is vágyott, míg a kék ajtó mögött csak rossz és undorító dolgok, vagyis maga a pokol vár rá. Ehelyett mondjuk azt, hogy a kék ajtó mögött egy ismert és megunt dolog várja, a piros ajtóról pedig ne mondjunk semmit. Fogadást lehet kötni arra, hogy a látogató a piros ajtón fog belépni.
Egyesen azt mondhatnák erre, hogy ez inkább hasonlít az átverésre, mint a tények feltárására. Hát valószínűleg igazuk van. Ez semmiképpen nem a hagyománytisztelő etika szerint megfogalmazott megközelítés, de gondoljunk csak bele: ezt a marketing-megközelítést hasznosítják a tévében látható reklámokban, a blogokban és a terméktesztekben és ez a módszer szinte minden elterjedt reklám-médiában felüti a fejét. Mielőtt még globális összeesküvés-elméleteket gyártanánk, gondoljunk arra, hogy ez egy működőképes, sőt sikeres reklámstratégia, amelyet nem is olyan nehéz eltanulni. Manapság a legelterjedtebb megközelítés az, hogy ha a piros ajtó felé akarjuk terelni a látogatót, akkor a piros ajtót kell alaposan megreklámozni. És itt jön be a pszichológiai csavar, mert ha például szokványos, unalmas dolgokat mondunk el a kék ajtóról, akkor a felhasználót gondolkodóba ejtjük: “álljunk meg egy szóra, mindent tudok a kék ajtóról, no de mi lehet a piros ajtó mögött?”. Így azt hiszik majd, hogy saját maguk hozzák meg a döntést, pedig a titokzatosság varázsával mi magunk köveztük ki a piros ajtóhoz vezető utat.
Tudnunk kell azonban, hogy bármelyik megközelítést válasszuk is, egyetlen módszer sem 100%-os és mindegyiknek megvan a maga kockázata. De ha több szinten is irányítani tudjuk a látogatót, akkor annál inkább a saját malmunkra hajtjuk a vizet, hiszen egy újabb olyan meggyőző technikát alkalmazhatunk, amellyel elhitetjük a látogatókkal, hogy ők döntenek, miközben ez valójában nekünk dolgoznak.
